JÁTÉK - DRÁMA - NEVELÉS

Kinek ne gyűlt volna meg a baja a szorzótábla valamely részével, nem? Na hát azért! Íme pár játék, amivel kicsit fel lehet dobni a tanulást, játékosan, a bal agyféltekét pihentető módon, kooperációs és egész testet megmozgató helyzeteket teremtve! 1.      SZÓ-RZÁS Vegyünk egy szót (pl. KUTYA). Mondjuk el: „Egy kutyánk van, az 5 betű!” És jöhet a szorzás. „Két kutyánk van, az tíz betű, három kutyánk van, az tizenöt betű, stb….”. Néha egy-egy vicces szót (kilences szorzótáblához pl. „CUCLIGUMI”) elővehetünk, és végigmondhatjuk ezzel a 9-es szorzótáblát. Lazításnak is megfelelő gyakorlat, és még nevetni is ér. Sőt, hozzanak vicces szavakat a gyerekek! 2.      SZORZÓPÁRBAJ A játszók elindulnak a térben. Amikor valakivel összetalálkoznak, farkasszemet néznek, majd egyszerre (valami jelre, például, mint a kő-papír-ollónál háromszor tenyérbe csapnak, majd negyedszerre megszólalnak) mondanak egy-egy számot. Aki először mondja ki a két mondott szám szorzatát, az nyeri a

Szeretem, és néha bedobom az önmagába visszakanyarodó, végtelenített mondókákat, meg a hosszú-hosszú, ismétléseken alapuló meséket, és fűszerezem, keverem, kavarom játékelemekkel őket. Hol mimetikus elemeket használok, hol memóriajátékként alakítgatom ezeket. Az alábbi videóban a Soproni Színitanoda Népmesepontos felső tagozatát készítem ki egy MUROK-mesével, és a koncentrációt, a figyelmet, a  fókusztartást, valamint a szövegértést fejlesztő gyakorlattal ízesítem a hangulatot. (Ebben a változatban van, aki az EGY-es számra/szóra és annak ragozott változataira, van, aki a SEGÍTSÉG szóra, van, aki páros, van, aki páratlan számokra, és van, aki hárommal osztható számokra kell körbefussa saját székét.) Vigyázni kell, mert a játék után a tanárnak valószínűleg menekülnie kell, de legalábbis a szünet kötelező! A mesét elolvashatjátok a MESEKÚT ALKOTÓ-FEJLESZTŐ MESETERÁPIA oldalán is!