JÁTÉKOK SZORZÓTÁBLA TANULÁSÁHOZ

Kinek ne gyűlt volna meg a baja a szorzótábla valamely részével, nem? Na hát azért! Íme pár játék, amivel kicsit fel lehet dobni a tanulást, játékosan, a bal agyféltekét pihentető módon, kooperációs és egész testet megmozgató helyzeteket teremtve!

1.     SZÓ-RZÁS

Vegyünk egy szót (pl. KUTYA). Mondjuk el: „Egy kutyánk van, az 5 betű!” És jöhet a szorzás. „Két kutyánk van, az tíz betű, három kutyánk van, az tizenöt betű, stb….”. Néha egy-egy vicces szót (kilences szorzótáblához pl. „CUCLIGUMI”) elővehetünk, és végigmondhatjuk ezzel a 9-es szorzótáblát. Lazításnak is megfelelő gyakorlat, és még nevetni is ér. Sőt, hozzanak vicces szavakat a gyerekek!

2.     SZORZÓPÁRBAJ

A játszók elindulnak a térben. Amikor valakivel összetalálkoznak, farkasszemet néznek, majd egyszerre (valami jelre, például, mint a kő-papír-ollónál háromszor tenyérbe csapnak, majd negyedszerre megszólalnak) mondanak egy-egy számot. Aki először mondja ki a két mondott szám szorzatát, az nyeri a párbajt.

Lehet úgy is játszani, hogy mindenkinél van három papírfecni, és a nyertes átadhat egyet a partnernek – a cél az, hogy minél előbb megszabaduljunk az összes cetlitől.

3.     SZÁMÁLLÍTÁS

Két csapatot alkotunk. Minden játszónak van egy száma a hátára ragasztva, és legyen egy, vagy több „joker” is, akik bármilyen számot helyettesíthetnek (olyan esetben, ha két azonos számra van szükség, pl. ha 44, vagy 100 az eredmény). Az egyik csapat felad egy szorzást a másiknak, akiknek pedig úgy kell kirakni magukból a helyes eredményt, hogy közben NEM beszélhetnek.

Lehet játszani időre is, homokórával.

4.     SZORZÓLÁNC

A játékvezető elindít egy papírt és egy tollat egy szorzással. Akinek adja a papírt, annak fel kell írnia a papíron lévő szorzás eredményét a lapra, majd a megoldott szorzás alá egy újabb szorzásos feladatot kell írnia eredmény nélkül, és tovább adnia a lapot. Mikor végigért a lap, hangosan ellenőrizzük az eredményeket.

5.     FECNIVERSENY

Ugyanaz, mint a szorzólánc, csak itt körbe ülünk, és a játékvezető két lapot indít el, mindkét szomszéd irányába. Amelyik lap előbb körbeér, az lesz a FECNIÁSZ…

6.     TÜKÖRSZORZÓ

A gyerekek párba állnak, egymás szemébe néznek, majd az egyikőjük csinál egy szobrot, és mond hozzá egy szorzást (pl. 6x5 az harminc), mire a másik villámgyorsan lemásolja a szobrát, és a megfordított szorzást mondja hozzá (5x6 az harminc).

7.     SZORZORRO

A terem közepére leteszünk tíz tárgyat (vagy érmét, papírhajót, bármit). A terem egyik végében van tíz „számozott hely” (0-9), ők az „ŐRZŐK”. Egy csapat játszó helyet foglal a székeken (így mindenkinek lesz egy száma), egyvalaki pedig a terem másik végébe megy. Ő lesz „szorZorro”, és (akár tanári súgással) kiált egy számot (példánkban 42). Ezt követően megkezdi a rablást, vagyis odaszalad a tárgyakhoz, egyet felkap, és saját székére teszi. Az Őrzők közül az a két szám kell, hogy fusson, akiknek a szorzatából létrehozható a 42 (vagyis a hetes és a hatos). Amint ők odaállnak a megmaradt tárgyak elé, Szorzorro nem rabolhat tovább). Az Őrzők ebben a játékban kommunikálhatnak szóban, de akár megszabhatjuk azt is, hogy csak mutogathatnak egymásnak.