JÁTÉK - DRÁMA - NEVELÉS

AZ ÚJ NAT VÉLEMÉNYEZÉSE Komáromi Sándor drámatanár +36706032675 Teleszterion Kulturális Egyesület elnök Néhány napja több médiafelületen és FB-posztok formájában olvasható az, hogy megszűnhet a drámatanítás az iskolákban. Több szakmai szervezet fejezi ki egyet nem értését ezzel a lehetséges tendenciával kapcsolatban. Érdemes azonban tüzetesebben is megvizsgálni a helyzetet, górcső alá venni mindkét verziót (régi, érvényben lévő és új, tervezett NAT-ot). ELSŐ és legfontosabb megállapításom, hogy EDDIG SEM volt minden évfolyamon kötelező a Dráma és tánc modul, és tantestületi döntés alapján lehetett 5. évfolyamon „nép- és honismeretet” VAGY „dráma és táncot”, 9. évfolyamon pedig „mozgóképkultúra és médiasimeretet” VAGY „dráma és   táncot” tanítani tantervi keretek között, heti 1 óraszámban!!! Ehhez képest az új NAT a Dráma és Tánc tárgyat a KÖTELEZŐEN TERVEZHETŐ (tehát kell tervezni, de nem szabja meg, mely tárgyat) keretbe helyezi, ahol alapfokú képzésben ös

Nem tudsz eldönteni valamit, és ebbe belebetegszel? Nem vagy elég határozott? Halogatod a teendőidet? Szereted "lopni a napot"? Elfelejtesz fontos találkozókat? Nem vagy hajlandó leülni bebiflázni a kötelezőket, vagy adminisztrálni amit muszáj? Hát akkor fogadd el a Szandállistás kihívást! A Bakancslista nagy, merész álmokról, szép helyekről, igazi kihívásokról szól. A nagy dolgoknak sokszor az az ismérve, hogy MAJD MEGTÖRTÉNNEK. Ehhez képest a Szandállista a lazaságról, a semmi erőfeszítést nem igénylő dolgokról is szólhat, és a listán szereplő dolgok BÁRMIKOR MEGTÖRTÉNHETNEK. Kicsi feladatok, kicsi örömök, de be kell tartani a szabályokat! AKI KIHAGY VALAMIT, ÚJRAKEZD! Ja, és egyébként nem kell hozzá szandál sem! NULLADIK LÉPÉS Szerezz egy jópofa füzetet, naplót, vagy ragassz/hajtogass magadnak egyet. Dekoráld, firkáld, vond be újságpapírral, vagy készítsd el úgy, ahogyan számodra a legkedvesebb lesz ránézned! ELSŐ LÉPÉS - ELSŐ SZINT Hét napnyi fe

Egy tanár véleményem szerint nem lehet egy nap 4 tanítási óránál többet a tanteremben. Tudom, sokan támadni fogják ezt a gondolatot. Hadd idézzem ide mégis azt a tényt, hogy amikor egy ingergazdag közegben (mondjuk a metrón) olvasni kezdünk, és kizárjuk a külvilágot annak érdekében, hogy a belső képekre tudjunk koncentrálni, csalunk, hiszen látszólagos belső nyugalmunkat annak köszönhetjük, hogy agyunk keményen megfeszített munkát végez annak érdekében, hogy elkerülje a rengeteg impulzusra való kapkodó odafigyelést. Amíg tehát olvasunk, idegrendszerünk rengeteg kommunikációs folyamatot bonyolít. Például megtiltja a fülnek, hogy nagyobb zaj során leadhassa a reflexet kiváltó információt (vagyis hogy felkapjuk a fejünket), vagy a parancs ("emeld fel a fejed") felülírásával ("ne emeld fel") megtiltja magát a reflexiót. A koncentráció összpontosítást jelent, ahogy a nevében is benne foglaltatik - az összes figyelem egyetlen fókuszra irányítását. Gondoljunk cs

Gyerekként jó esetben párhuzamosan alakul bennünk egy duális valóság, és ez a két világ tökéletes harmóniában halad. Az egyik, amit megélünk, megtapasztalunk, mert elsődlegesen az érzékeinkre hat - ebben az élmény és az élményre adott önreflexió is benne foglaltatik. A másik, amit a beszéd felépít, a szavak és a mögöttük meghúzódó értelem által. Egy darabig a nyelv, a beszéd valami rajtunk kívülálló dolog, a "külvilághoz" tartozó valami, ami jé, elsajátítható! És lám, tanulni kezdjük... És mint minden, ez is egy gazdagabb és összetettebb világ felől építkezik a silány és egysíkú formák felé, mint annyi minden más egy szürke élet során. Mert először a beszéd intonációja, a hangzók világa, a ritmus, a szünetek és hatásszünetek, valamint a mögöttük sejthető érzelmi világ adja a beszéd, a nyelv teljességét. Megfigyelünk. Mi van, ha így mondja, mi van, ha úgy mondja... A beszélőt figyeljük. És közben megéljük a beszédet. Nem pusztán megértjük, de pláne nem "csupán&qu

Ez egy félelmetes játék. Na jó, nem az, de ha akarod, lehet így instruálni, és a nagyobbak még jobban fogják imádni. Kisebbeknél használhatod például az "Aranyszóló pintyőke" mesének azon mozzanatát, mikor a főhős lova nem érhet az ablakhoz, különben felzendül a palota. Amit fejleszt: A fogójátékokhoz híven feltornázza kicsit a menekülőösztönt és a vadászösztönt, de a "vakság" révén finomabban teszi ezt. Ami azonban igazán izgalmas benne, az az érzékektől való megfosztottság miatt belső képeinkben végigzúgó feszültségoldó hatás. Amire nem is gondolnál:  A beleélős/beleérzős játékokra nehezebben rákapcsolódó, nehezebben aktiválható játszók is képesek szinte azonnal jól működni az "áldozat" szerepében. A rengeteg véletlen érintés a fogókat is meg-meglepi, és ez a spontaneitás segít a váratlan impulzusokra adott válaszreakciók kontrollálásában. JÁTÉK LEÍRÁSA 1. Ez egy fogójáték. 2. A fogók bekötik (gyakorlottabb csoportnálbehunyják)

Nincs rögzíthető igazság. Csak ragaszkodunk dolgokhoz, mert a már bevált módszer nagy biztonságot jelent. Nem kell újra dolgozni rajta, nem kell újragondolni, nem kell ismét a kipróbálás bizonytalan fázisába taszítanunk magunkat. Belemarkolunk a papírba, szorongatjuk a naplementés idézeteket, és aszerint próbálunk élni. A legnagyszerűbb tanítások mind azt mondják: tanuld meg megkérdőjelezni önmagad. Fedezd fel újra a csodát, amit a felismeréshez vezető út jelent. Minden gyermek eljut felismerésekig, de mindenki a maga útján jut oda! A jó tanár ebben az útban segíti őt, akkor is, ha egészen másfele jár, mint amit mi kiszabnánk neki, általában nagy nemesen "Az ő érdekében". A népmesékben a hős ha útra kel, az anya nem látja el tanácsok ezreivel. Nem telefonálgat utána. Nem rángatja vissza a vasárnapi ebédhez, hogy kifaggassa és véleményezhesse a részeredményeit. Egyszerűen hamuba sült pogácsát ad neki, és útnak ereszti. És ezek a hősök a végén MINDIG hazatérn

Belegondoltál már abba, hogy amikor a gyermek a legaktívabb, fizikailag legnyílóbb korszakát éli, napi 6-8 órára beültetjük őt egy szűk terembe huszad- vagy harmincadmagával, hogy bámulja a táblát, és más emberek tarkóját? Ezt 8 évig csinálja, aztán elmegy középiskolába, hogy még négy-öt évig üljön, és bámulja a táblát, és más emberek tarkóját. Jó esetben egyetemre megy, és ad a tarkóbámuláshoz és ücsörgéshez még négy-öt évet, leginkább azért, hogy legyen egy jól fizető munkája, de ha máshol nem, akkor egy irodán, ahol bámulhatja a monitort, és más emberek tarkóját. Miért gondoljuk, hogy ezt máshogy nem lehet? Egyetlen kiragadott példám a közelmúltból egy kémiatanárnő, aki szentül hitte, hogy a drámajátékot nem lehet alkalmazni kémiaórán. Megkérdeztem: - Hol tartanak éppen? - A kovalens és az ionos kötés van terítéken. - Elmagyarázná röviden a lényeget, hogy én is értsem? Szerintem 26 éve éppen hiányoztam erről az óráról. - Hát, mondjuk úgy, hogy az egyiknél azon

Évek óta foglalkoztat a kérdés - ha annyi minden rosszul van, miért marad minden ugyanúgy? Saját személyes történetünk is tele van ilyen elakadásokkal, és azt gondolom, hogy ha rendet rakni privát közegünkben ennyire a tehetetlenség érzetével párosul, akkor egy tágabb, társadalmi közeget megreformálni szinte lehetetlennek tűnő feladat. A kulcs mindenképpen a szemléletváltásban van. Ez a motivációs trénerek világában divatos, éppen ezért sokszor elcsépeltnek tűnő fogalom az egyik legnehezebb feladatot takarja. Szemléletet váltani annyit tesz, mint MÁSHOGY LÁTNI AZT, AMIT EDDIG VALAHOGYAN LÁTTUNK. Ez rendkívül nehéz, hiszen szemléletünk (véleményeink, életmódunk, gondolkodásunk) a legerősebb létrehozói személyiségünknek, vagyis AHOGYAN GONDOLKODUNK, úgy alakul a személyiségünk, megtanulva ennek az alakulásnak a stratégiáit. Később már olyan erős meggyőződéssé válik az, hogy EZ A MI GONDOLKODÁSUNK, hogy elhagyásával, felülírásával mintha önmagunkat adnánk fel, sőt, mintha kidob

Ez a játék kiválóan alkalmas a tanteremben megfáradt agy aktivizálására anélkül, hogy teljesen szétesne a felserkent intellektuális állapot, ugyanis a mozgásos felszabadulás mellett bal agyféltekés tevékenységet is tartalmaz! Amit fejleszt: stratégiai játék lévén fejleszti a térbeli koncentrációt, a gyors döntések meghozatalára való készséget, fejleszti a reflexet, a mozgáskordinációt, az osztott figyelmet, továbbá beindítja a csoport önszabályozó mechanizmusait (értsd: az ellenséges csapatok árgus szemekkel figyelik egymást, és folyamatosan "bíróként" viselkednek). Az egyén önszabályozó mechanizmusaira is kiváló hatással van! Amire nem is gondolnál: mint a legtöbb versenyhelyzetet teremtő, vagy dominanciajáték, ez is képes konfliktusgenerálásra, természetesen a játék keretein belül. Képes feltárni rejtett feszültségeket, vagy segítségével feltérképezhető/kiegészíthető a szociometrikus háló. JÁTÉK LEÍRÁSA 1. Végy egy széket, és egy üres műanyag flakon

Kedves Látogatók, Partnerek, Kollégák! Régóta dédelgetett álmom egy ilyen oldal létrehozása. Szándékaim szerint hetente két-három cikkel, az Alkalmazott színház és dráma, az Amatőr színjátszás, a Gyermeknevelés, a Z-generációs sajátosságok, a Közoktatás, a Minták/Modellek, valamint a Gyakorlatban hasznosítható példák témaköreiben születnek majd írások. A Hét Játéka rovatban egy-egy ismert, vagy kevésbé ismert, de hasznos játékot/gyakorlatot osztok meg, kicsit elemezve az aktuális példa működését, illetve a fejlesztési területet, ahol leghatékonyabban alkalmazható. Hamarosan töltöm fel az első írást, légy követő, aktív olvasó, de sőt, oszd meg tapasztalataidat és példáidat Te magad is! Kérdezz, Mesélj, Kritizálj! Vedd fel velem a kapcsolatot a komaromidrama@gmail.com címen!